Munkanélküli segély, álláskeresési járadék

A koronavírus okozta gazdasági nehézségek tükrében kijelenthető, hogy a munkaerőhiányos időszak legalábbis egy időre véget ért. Mit lehet tenni, ha elveszítjük a munkánk? Praktikus tanácsokat adunk erre az esetre.

Mi a munkanélküli segély, mi az álláskeresési járadék?

A törvényben megfogalmazott meghatározás szerint minden magyarországi állampolgár számára, aki állást keres, meghatározott ellátás jár. Ez az úgynevezett álláskeresési járadék – korábbi nevén munkanélküli járadék vagy munkanélküli segély. Ennek egyik feltétele többek között, hogy az álláskereső az elmúlt három év során összesen legalább 12 hónapnak megfelelő munkaviszonnyal, vagyis járulékfizetési időszakkal rendelkezzen. (A járványügyi vészhelyzet miatt is fontos megjegyezni, hogy a manapság jellemző fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó mértéke nem számítható be a jogosultsági  időkeretbe, hiszen tényleges járulékfizetés nem valósul meg ebben az esetben!)

Az álláskereső az, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem tanul nappali tagozaton, nem jogosult öregségi nyugdíjra, valamint más, pl. rehabilitációs vagy megváltozott munkaképességűek számára nyújtható ellátásban sem részesül. 

Az igénylés folyamata

Az álláskeresési járadék (régebben  munkanélküli segély) igényléséhez a legfontosabb, hogy álláskeresőként minél hamarabb bejelentkezzünk az állami nyilvántartásba. Még arra is van lehetőség, hogy ha tudjuk a felmondás dátumát, és a papírjaink is kezünkben vannak, elindítuk az eljárást, mert ezzel időt fogunk nyerni.

1. Személyesen kell megjelenni a megyei, területi kormányhivatal foglalkoztatási osztályán (a járási munkaügyi központban), ezt nem úszhatjuk meg.
2. A munkaügyi központban  a szükséges dokumentumok benyújtásával valósulhat meg a regisztráció. 
3. Később át lehet térni az elektronikus ügyintézésre (erre 2013 óta van lehetőség, és jellemzően egyébként rá is szoktak kérdezni az ügyintézők, de jó, ha tudjuk), ehhez ki kell tölteni és alá kell írni egy ún. elektronikus kapcsolattartási nyilatkozatot.
    

Szükséges dokumentumok

A bejelentéshez az alábbi dokumentumok szükségesek:

1. korábbi foglalkoztatásokat igazoló dokumentumok 
2. a legutolsó munkahely felmondási papírjai
3. vállalkozó esetén a tevékenységről megszüntető igazolásra, illetve a tartozásmentességi okirat 
4. Természetesen a szokásos személyes okmányok is kellenek: 
   1. személyi igazolvány
   2. lakcímkártya,
   3. TAJ-kártya, adókártya
   4. TB-kiskönyv.

A hivatal ezt követően lehetőség szerint 8 napon belül megküldi hivatalosan is a döntést az álláskeresőnek. A kérelem beadásától pedig már ellátási jogviszonyba kerül az álláskereső, azaz ezekre a napokra már álláskeresési járadékra jogosult. 

Az álláskeresési járadék feltételei

1. Az álláskeresési járadék folyósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy az álláskereső a bejelentést megelőző három éven belül legalább és összesen 360 napon keresztül vagy bejelentett, legalább 8 órás munkaviszonnyal rendelkezett, vagy vállalkozó volt. Utóbbi esetében is szükséges, hogy erre az időszakra megfizesse a vállalkozókra vonatkozó adót.
2. Fontos, hogy az álláskereső nem lehet semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban, azaz nem dolgozhat (illetve dolgozhat, csak akkor nem jogosult az ellátásra), és egészségesnek kell lennie, valamint a jogosultsági kérelemmel kijelenti, hogy munkát akar vállalni. 
3. Az is lényeges, hogy az álláskereső együttműködjön a hivatallal, azaz pl. a később felmerülő, szükséges személyes kapcsolattartást is vállalja, valamint együttműködik a foglalkoztatási hivatal által kiközvetített lehetséges munkáltatókkal, illetve részt vesz a felajánlott képzéseken.
    

Meddig jár az álláskeresési járadék?

A folyósítás időtartamát az alapján állapítják meg, hogy az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet. A jogszabály szerint 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Ideális esetben pl. ha az álláskereső a bejelentés előtti három évben folyamatosan, 8 órás munkaviszonyban volt vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott, akkor 90 napig, 3 hónapig jogosult álláskeresési járadékra.

Munkanélküli segély összege

Az álláskeresési járadék alapját a befizetett munkaerő-piaci járulékok adják. Az álláskeresési (vagy munkanélküli) járadék kiszámításához a hivatal megvizsgálja a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben érintett jogviszonyok során, a munkáltatók vagy a saját vállalkozás által befizetett munkaerő-piaci járulékok havi átlagos összegét. Na, ennek fussunk neki még egyszer: Ebből az átlagból számítják ki az egy napra vetített, arányosított járadék összegét, amit felszoroznak a folyósítási időtartam napjaival.

A munkanélküli járadék összege a korábban befizetett munkaerőpiaci járulékalap havi átlagának 60 százaléka, azonban ennek is van maximuma, ugyanis az összeg nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi értékét. Ezáltal a maximális álláskeresési járadék 2020-ban 161 ezer forint havonta.

Hogyan érkezik a munkanélküli járadék?

Az álláskereső választhat: vagy postai úton kéri, készpénzben a munkanélküli járadék összegét, vagy átutalással a lakossági bankszámlájára. Utóbbi esetben – illeszkedve a többi állami támogatáshoz – minden hónap első munkanapján utalják, így a készpénzes kifizetés, postai forgalomtól függően csak 4-5 nappal később érkezik meg az álláskereső számára.

Mennyit kell adózni a munkanélküli járadékból?

Vegyünk egy jól körülhatárolható, ha úgy tetszik, ideális esetet: az álláskereső jogosult a maximális álláskeresési járadék mértékére, azaz a minimálbér napi összegének 100%-ára (ez a munkaerő-piaci járulékalap 60%-a), havi bruttó 161 ezer forintra. Nem vesz igénybe családi és a friss házasoknak szóló adókedvezményt, valamint nincsenek eltartottjai sem.

Ebből a munkanélküli segélyből, a maximálisan igénybe vehető 3 hónap alatt az állam nem vonja le a munkavállalók által normális esetben megfizetett nyugdíjjárulékot (10%) és egészségügyi járulékot (7%), valamint értelemszerűen a munkaadói járulékokat, mint a szociális hozzájárulási adót (17,5%) és a szakképzési hozzájárulást (1,5%).

Így az álláskeresési járadék bruttó összegéből csupán a munkaerőpiaci hozzájárulást (1,5%) és a személyi jövedelemadót (15%) vonják le, a többi marad nettó kifizetésként.

Mindent összevetve az álláskeresési járadék bruttó 161 000 forintjából az álláskereső 134 435 forint nettót kap. 

Munkanélküli ellátás – hogyan működik?

Amikor a munkavállaló megkapja felmondását, kezébe nyomnak az immár volt munkahelyének munkaügyekkel foglalkozó munkatársai egy csomó iratot. Ezek a dokumentumok többek között a jövedelemigazolása, az OEP igazolványa, más szóval az OEP kiskönyve, vagyis a “TB-kiskönyve”. Megannyi elnevezés, de a cél egy: ebben igazolja a munkáltató, hogy a dolgozó mettől meddig dolgozott, mennyi táppénzt vett ki stb., egyszóval mindent, ami munkaügyi szempontból érdemleges volt az ott eltöltött (illetve ledolgozott) ideje alatt. Az ebben a dokumentumban feltüntetett adatok fogják javarészt igazolni az álláskeresési jogosultságot is. Ha esetleg ajtócsapkodással ért volna véget a munkaviszony, akkor is legkésőbb az utolsó, munkaviszonyban eltöltött nap után 5 nappal meg kell érkeznie a dokumentumoknak postai úton, ez a munkáltató jogszabályi felelőssége.

Ha eltekintünk a “papírország-effektustól”, akkor persze megnyugodhatunk, hogy mindezek az adatok elektronikusan is elérhetők, mégpedig a személyes ügyfélkapunkon keresztül lekérhetjük eddigi életünk jogviszonyainak ellenőrzését.

OEP regisztráció

Ahhoz azonban, hogy a biztosítási (vagy foglalkoztatotti) jogviszonyunkat leellenőrizhessük, érvényes NEAK (régen OEP) regisztrációval kell rendelkeznünk. Ezt a személyes, magyarorszag.hu-hoz köthető ügyfélkapunkon keresztül is megtehetjük.

A munkanélküli időszak maximum 90 napja alatt az álláskereső nemcsak járadékot kap, hanem jogosultságot is az ingyenes állami egészségügyi ellátáshoz. Sokan elfelejtik azonban, hogy ha véget ér ez az időszak, és az álláskereső még mindig nem talált magának új munkát, akkor – a társadalombiztosítási ellátásokról szóló, vagy röviden TB-törvény, 2020. július 1-jén életbe lépő jogszabálya alapján – másnaptól már nem kötelesek ellátni a beteget az egészségügyi intézmények. Tehát érdemes nagyon figyelni ezt a lejáró dátumot, ugyanis már másnaptól érdemes regisztrálni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, és elkezdeni fizetni az egészségügyi ellátáshoz szükséges havi 7710 forintot.

Mikor nem jár az álláskeresési járadék?

A legfontosabb, hogy amennyiben az elmúlt 3 évben nem dolgozott az álláskereső összesen legalább 12 hónapot munkaviszonyban vagy vállalkozóként, akkor nem kapja meg az ellátási jogosultságot.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy bár a munkavállaló úgy tudta, a munkáltatója bejelentette a foglalkoztatását, azonban ez nem volt igaz, azaz “feketén” történt a foglalkoztatás. Ezért is javasolt, hogy időnként kérjük le a biztosítási jogviszonyunkat az ügyfélkapun keresztül, mert abból egyértelműen kiderül a foglalkoztatási jogviszony valós ténye.

Ha valaki vállalkozását hagyja abba, hogy azt követően inkább új állást keressen magának, az ellátáshoz le kell zárnia a vállalkozását, azaz nem elég ha szünetelteti azt. Olyan is előfordulhat ebben az esetben, hogy az álláskereső nem kapja meg a NAV-tól a jövedelemigazolást – hiszen egy vállalkozónak innen kell kikérnie azt –, mert az adóhatóság adóhiányt állapított meg, így addig, amíg azt nem rendezi, nem kérelmezheti az álláskeresési járadékot.

Gyakori kérdések

Külföldi munkaviszony után jár-e magyar munkanélküli ellátás?

Igen, azonban szükséges hozzá, hogy az álláskereső már magyarországi foglalkoztatás után jelentkezzen be az álláskeresési jogviszonyba. A külföldön végzett munkáját azonban a Magyar Állam elismeri a járadék jogosultságához, azonban arról is szükséges igazolást beszereznie. Ehhez elegendő az elbocsátás utáni záró adóigazolás.

Külföldön hogyan kell igényelni?

Ha egy másik EU-országban dolgozik az álláskereső, és ott elveszítette munkáját, a megszűnt munkaviszony jellegétől és a lakóhelytől függ, melyik országtól kap álláskeresési járadékot. Országonként eltérő a támogatás ideje és mértéke egyaránt. Érdemes utánanézni az Európai Unió hivatalos honlapján.

Milyen típusú álláskeresési járadékot vagy segélyt lehet kérelmezni?

Álláskeresési járadék (a korábbi munkanélküli segély): amikor az álláskereső munkavállalói vagy vállalkozói jogviszonyban volt, de munkanélküli lett.
Álláskeresési segély: ezt kifejezetten a nyugdíj előtt állók kérvényezhetik, megkönnyítendő a nyugdíjkorhatár betöltéséig, ezzel a nyugdíjjogosultság eléréséig tartó átmeneti időszakot.

Mi a különbség a munkanélküli segély és az álláskeresési járadék között?

A juttatás hivatalos neve  álláskeresési járadék. Korábban munkanélküli segélynek nevezték, és a köznyelv sokszor ma is ezt az elnevezést használja. Tehát nincs különbség.

Álláskeresési járadék igényléséhez a 3 év alatt szükséges 12 hónap munkaviszonynak folyamatosnak kell lennie?

Nem, összesen kell meglennie a 12 hónapnak.

Vészhelyzet: fizetés nélküli szabadság alatt kaphatok munkanélküli segélyt?

Nem, ez munkaviszonynak minősül. A jelenlegi jogszabályok szerint a munkáltató köteles fizetni a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállaló utáni kötelező egészségügyi járulékot, amely lehetővé teszi az ingyenes egészségügyi ellátás igénybevételét. Ugyanakkor álláskeresési ellátásra nem jogosult a munkavállaló, amíg alkalmazotti jogviszonyban van. Ráadásul a fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama nem számítható be a jogosultsági időbe.

Változott a munkanélküli ellátás a járványügyi vészhelyzet alatt?

Nem! Bár több érdekvédelmi szervezet is felemelte a hangját az álláskeresési járadék idejének és mértékének a növeléséért, a kormány jelenleg még nem döntött erről pozitívan, így minden korábbi szabály maradt érvényben.

Forrás: bank360.hu