Optimista jövőkép

A magyar vállalatok 44 százaléka létszámnövekedéssel számol 2021-ben

A magyar munkaerőpiac irányt váltott a világjárvány alatt: az elmúlt években sokszor a vállalatok versengtek a munkavállalókért, de 2020-ban több pozíció esetén ez megfordult. A Covid–19-világjárvány alapjaiban változtatta meg a hazai munkaerőpiacot, miközben munkavállalók és munkáltatók tömegei egyszerre próbálhatták ki, milyen a megszokottól eltérő körülmények között dolgozni. Vajon hogyan fogják mostani tapasztalataink megváltoztatni a munkavégzést a jövőben?

2020 a változások éve
A válság nem egyformán érintette az iparágakat: egyes szakmák, mint az IT-programozás, – fejlesztés vagy az egészségügyi állások Covid-állóbbnak bizonyultak, mint mások. Mivel a kevésbé Covid-álló állásokból, mint a vendéglátás és idegenforgalom, sokaknak gyorsan kellett váltaniuk, és nem volt idejük új szakmát tanulni, a képzettséget nem, vagy csak kevésbé igénylő pozíciók váltak népszerűvé. A kényszerpályán lévő álláskeresők szektorváltási irányai egyértelműek: a válság által leginkább sújtott vendéglátásból nagy arányban a bolti eladói területre vándoroltak át az álláskeresők, de sokan jelentkeztek gépjárművezetőnek is. A mezőgazdaságban dolgozók főként értékesítésbe és területi képviselői pozíciókba jelentkeztek.
A megnövekedett bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy az állásukat megőrző foglalkoztatottak is aktívabbá váltak az álláspiacon. Egyes kategóriákban, például a marketing, üzleti támogatóközpontok, biztosítás, és ügyfélszolgálat területén 60-80 százalékkal nőtt a Profession.hu-ra önéletrajzot feltöltők száma. Eközben a cégek 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést tettek közzé 2020-ban, bár az év második felében már szemmel láthatóan elindult a növekedés. A fenti folyamatok eredményeként az álláskeresőknek sokkal több helyre kell jelentkezniük ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni, mint egy évvel korábban: 2020-ban 9 százalékkal több időre volt ehhez szükség, mint 2019-ben.
„Fontos, hogy a cégek igyekezzenek minél pontosabb koncepciót kialakítani arról, hogyan fognak működni a járvány alatti és utáni világban. Érzékeljük, hogy a munkavállalóktól is jelentős rugalmasságot kívánt meg a rendkívüli helyzet. A cégek többsége egyébként az idei évet tekintve optimista, mindössze 5 százalékuk prognosztizál létszámcsökkenést, 44 százalékuk növekedéssel számol. Az álláskeresők számának növekedése komoly lehetőség a cégeknek a legjobb jelöltek megszerzésére, a jó toborzási eszközök és stratégia kulcs ehhez” – mondta el a konferencián Martis István, a Profession.hu ügyvezetője.
Smart Work – a munkavégzés jövője
A megkérdezett munkavállalók 49 százaléka szerint a járvány pozitívuma volt, hogy javította a munkahelyi önállóságot, 42 százalékuk szerint pedig a rugalmasságot, míg majdnem fele a mentális egészségre gyakorolt negatív hatást emelte ki. Ezzel szemben a munkáltatók 51 százaléka szerint a kialakult helyzet a vállalat ökológiai lábnyomára gyakorolt pozitív hatást, 44 százaléka pedig a munkavállalói elkötelezettség javulását említette, míg negatív hatásként 60 százalékuk az iroda kihasználatlanságát jelölte meg.
Alkalmazkodás a távoli vagy hibrid munkavégzéshez, a munkaidő rugalmas kezelése, az ingázás és az üzleti utazási csökkenése, valamint az iroda szerepének átalakulása – ezek a változások együtt fedik a Smart Work fogalmát, ami a válaszadók többsége szerint valamilyen formában a jövőben is velünk marad. A munkavállalók 60 százaléka, a munkáltatóknak pedig 77 százaléka gondolja úgy, hogy dolgozóik a járvány után is a Smart Work szellemében, a távoli és irodai munkavégzést váltogatva, hibrid módon végzik majd munkájukat. Ennek egyik oka az lehet, hogy a munkavállalók 88 százaléka, a munkáltatóknak pedig 84 százaléka véli úgy, hogy az új helyzetben a munkavégzés hatékonysága nőtt, vagy nem változott. Ráadásul, a munkavállalók jelentős időmegtakarításról számoltak be a távmunka kapcsán: több mint fele legalább egy órát takarít meg naponta azzal, hogy kell bemennie az irodába.
„Úgy gondoljuk, hogy a most elsajátított munkavégzési módszerek be fognak épülni a mindennapokba. Az igazi kérdés az, hogy a cégek és a szervezetek hogyan fogják tudni kihozni ebből a maximumot. Meggyőződésünk, hogy akik proaktívak, megfelelő módon honosítják meg a Smart Work munkamódszereket, és ilyen módon működnek a jövőben, azok komoly versenyelőnyre tehetnek szert a hatékonyságtól kezdve az employer brandingen át egészen a munkavállalók elköteleződéséig. A HR feladata lesz elsősorban, hogy mérlegelje a helyzetet. A szakembereknek a munkafolyamatok hatékony működése mellett meg kell érteniük a munkavállalók preferenciáit is, hogy kiderüljön, ki melyik formában tud a leghatékonyabban dolgozni” – jelentette ki Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.
Ettől még persze az iroda nem szűnik meg, de szerepe valószínűleg átalakul: a munkáltatóknak pusztán 17 százaléka véli úgy, hogy az iroda ismét úgy fog funkcionálni, mint a COVID-19 előtti időkben, míg 65 százalékuk kevesebb irodai munkavégzést vár a jövőben.