Fészkekkel segítik a süllők szaporodását a Dunában

A Duna nyugodt folyású mellékágaiba 84 mesterséges süllőfészket helyezett el a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége, segítve ezzel az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal állományának szaporodását – közölte a szövetség szakmai igazgatója.

Schmidt-Kovács Bence hozzátette, a szövetség a dunai vízkezelők között élen jár a lerakott fészkek számában. A programot tavaly 20 fészekkel kezdték el majd a kedvező tapasztalatok után döntöttek a bővítésről. Az ívásra alkalmas szerkezeteket saját kezűleg készítették és a táti, valamint a neszmélyi Duna-ágban illetve a dunaalmási öbölben helyezték el.

A KEMHESZ szakemberei elmondták, a program eredményeit, reményeik szerint néhány éven belül látni lehet majd a fogási naplókban. A több csoportban lerakott fészkeket bójákkal jelölték meg és felirattal is figyelmeztetik a horgászokat, hogy a környéken óvatosan közlekedjenek, illetve óvják a szerkezetek épségét.

Zoltai Dániel, a szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék vizeink élővilágának sokszínűségét, az abban lévő fajok változatosságát. A telepítések hozzájárulnak ahhoz is, hogy az egyre növekvő létszámú horgásztársadalom számára biztosítsák a fogás élményét, az aktív kikapcsolódás lehetőségét.

A horgászegyesületek gondos gazda módjára kezelik a rájuk bízott élővizeket. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére – mondta ez elnök.

Természetes körülmények között a Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és a rárakódott üledék miatt a fészket belepheti az iszap, különféle szennyeződésektől megpenészedhet, megromolhat, hiába próbálják a helyszínt a halak tisztogatni. A lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják.

A süllő egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk. Álló és folyóvizekben egyaránt előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ivásának ideje márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. Az ívóhelyet a hím süllő választja és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról.

Kép és szöveg: KEMHESZ

Olvasd el ezeket a cikkeket is!
Széchenyi 2020