Megállapodás született arról, hogy a Magyarországon jelenleg építés alatt álló Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is, ami nagy stratégiai előnyt jelent majd az ország számára – jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Kínában. A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy az utóbbi hét évben immár 12. alkalommal folytatott kétoldalú tárgyalást kínai kollégájával, Vang Jivel, ez mutatja, hogy a felek mekkora jelentőséget tulajdonítanak az együttműködésük folyamatos fejlesztésének. “Magyarország és a Kínai Népköztársaság 2017 óta stratégiai partnerei egymásnak, ha valakinek eddig kétségei voltak, akkor az elmúlt hónapokban meggyőződhetett arról, hogy Magyarország milyen sokat profitált ebből a stratégiai együttműködésből (…) Annak sikere most már megmentett emberéletekben mérhető” – mondta “Az oltóanyag nem ideológiai vagy geopolitikai kérdés, az életmentéshez szükséges eszköz. Ha nem múltak volna emberéletek ezen a kérdésen, akkor most egyszerűen és hangosan kinevethetnénk azokat, akik mindenfajta sületlenségeket és butaságokat hordtak össze a kínai oltóanyagról” – fogalmazott. Szijjártó rámutatott, hogy amennyiben a kormány nem vásárolt volna vakcinát a Sinopharmtól, akkor “most egymillióval kevesebben lennének beoltva, nem állnánk az Európai Unió élén az oltottság tekintetében, és nem tudtunk volna jelentős lépéseket tenni vissza a normalitás irányába”. Hozzátette, hogy folytatódni fog az együttműködés az oltóanyagok terén, Magyarországon átveszik majd a Sinopharm teljes gyártási technológiáját, s ez fontos előny, ugyanis a világon folyamatos lesz a kereslet a vakcinák iránt.
A miniszter kiemelte, hogy az egészségügyi mellett a gazdasági válasz sikeressége is fontos, márpedig a két ország jelentős gazdasági sikertörténetek előtt áll. Megemlítette egyebek mellett, hogy hamarosan két nagy kínai bank is megjelenik Magyarországon, több magyar cég komoly sikereket ért el az ázsiai országban, illetve jelenleg is több nagy magyarországi beruházásról folynak tárgyalások, például az elektromos autók gyártása terén. Az EU és Kína közötti kapcsolatról szólva leszögezte, a kormány támogatja a viszony javítását célzó kezdeményezéseket, “szankciók és ellenségeskedés” helyett kölcsönös érdekeken alapuló, kölcsönös tiszteletre építő együttműködésre lenne szükség. Szijjártó azon véleményének adott hangot, hogy az átfogó beruházási megállapodás megakadályozása ellentétes az európai érdekekkel, már a kontinensnek is “rá kellene ébrednie, hogy új realitás van a világban”, és ha nem sikerül javítani a kapcsolatokat, akkor az EU nagyon sokat fog veszíteni. Végezetül hozzátette, hogy Kína engedélyezte Magyarország számára egy új főkonzulátus létesítését a Kuangtung tartománybeli Kantonban. Vang Ji a “példaértékű” kínai-magyar kapcsolatokat méltatta, és reményét fejezte ki, hogy azokat tovább lehet mélyíteni a jövőben számos területen. Aláhúzta azt is, hogy “az egyre nagyobb globális kihívások idején Kína és az EU stratégiai partnerek, célunk, hogy ezt ne felejtsük el, maradjon fenn az együttműködésünk”. (MTI)
