Tévhitek az influenzaoltással kapcsolatban

Az egyre erőteljesebb koronavírus-járvány miatt a szakemberek szerint minden eddiginél fontosabb, hogy aki csak teheti, oltassa be magát influenza ellen. Az oltást hazánkban idén mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé tették, az alaptalan félelmek és a pontos információk nélküli riogatások azonban sokakat visszatarthatnak.

Október 20-tól elérhető a háziorvosi rendelőkben az influenza elleni térítésmentes védőoltás, amihez a mostani szezonban bárki térítésmentesen hozzájuthat – közölte a napokban az országos tisztifőorvos. Szlávik János infektológus pedig azt ajánlotta keddi nyilatkozatában, hogy a koronavírus-járványra tekintettel mindenki kérje az influenza elleni védőoltást.

A Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa hangsúlyozta: nemzetközi megfigyelés szerint megduplázódik a halálozás esélye, ha valaki egyszerre szenved koronavírus- és influenzafertőzésben. Egy, Brazíliában több mint 90 ezer ember bevonásával végzett vizsgálat ugyanakkor azt mutatta, hogy sokkal kevesebben haltak meg Covid-19-ben azok közül, akik be voltak oltva influenza ellen.

Ennek az okát ugyan nem tárták még fel, de az biztos, hogy a WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint minden korábbinál fontosabb az influenza elleni oltás. Ha másért nem, hát azért, mert ha kevesebb az influenzás, azzal jelentősen csökkenthető az egészségügyre nehezedő nyomás.

Az influenzaoltás körül ugyanakkor még mindig sok a félinformáció, a mítosz és a félreértés. Érdemes végigvenni tehát ezek közül a leggyakoribbakat, valamint a tényeket.

Tévhit: Nincs elég tapasztalat még az influenza-vakcinákkal
Tény: Az influenza-vakcinák sorozatgyártása az 1940-es évek végén (!) kezdődött. Az óta több milliárd adag oltóanyagot használtak fel szerte a világban.

Tévhit: A védőoltásoknak, így az influenza-vakcina sem biztonságos, súlyosak lehetnek a mellékhatások
Tény: Az oltásokkal kapcsolatos legtöbb nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik (bőrpír, hőemelkedés), és csupán átmeneti, enyhe kellemet­lenséggel jár. Súlyosabb mellékhatásokat, oltási szövődmények ritkán észlelnek. Oltásokkal összefüggésbe hozható haláleset pedig olyan ritkán fordul elő, hogy statisztikai értelemben vett kockázat ezekből az adatokból szinte nem is számítható.
Világszerte több százmillió, csak Magyarországon mintegy egymillió ember kapja meg ezt az oltást évente. Az influenza esetében például a kockázatok, főleg a krónikus betegek és az idősek esetében sokkal kisebbek, mint azoknál, akiket nem oltanak be.

Tévhit: Hiába az oltás, úgyis megfertőzhet a vírus
Tény: Az influenza-vakcina valóban nem nyújt teljes védettséget a betegség ellen, de sokkal kisebb az esélye a fertőzésnek, mint oltás nélkül. Az sem mellékes, hogy kevésbé súlyosak a tünetek, kevesebben kerülnek kórházba és halnak meg azok közül, akik az oltás ellenére is megbetegszenek. Az is előfordul, hogy már beadták az oltást, de még nem alakult ki a védettség, amikor az influenza vírusa bekerül a szervezetbe. Meg az is, hogy egészen más vírusok okoznak influenzát, mint amire az oltóanyaggyártók készültek. Az influenza elleni vakcina előállítása hónapokat vesz igénybe, ezért mindig az előző influenza-szezon alapján állítják össze a „koktélt”. A kórokozók azonban nagyon változékonyak tudnak lenni, és még az is lehet, hogy az északi féltekén egészen más vírusok fertőznek, mint a délin.

Tévhit: Az oltástól is meg lehet betegedni influenzában
Tény: A vakcinák elölt vírust tartalmaznak, azoktól pedig nem lehet influenzát kapni. Gyakran előfordul azonban, hogy más, lappangó felső légúti kórokozó aktiválódik az oltóanyag hatására. Az influenza-szezon ugyanis általában egybeesik más, ugyancsak felső légúti megbetegedésekért felelős kórokozók elszaporodásával. Sokan, akik ezektől betegszenek meg, azt gondolhatják, hogy az influenzát kapták el.

Tévhit: Az oltóanyagok túlterhelik az immunrendszert, jobb a fertőzéseken természetes úton átesni.
Tény: Az emberi szervezet minden egyes nap számos antigénnel találkozik, bármilyen felső légúti vírusfertőzés során egyszerre legalább10-15-féle antigén is bekerülhet a szervezetbe. Az oltóanyagokban azonban mindössze néhány antigén van, ez tehát nem terhelheti meg az immunrendszert. Az egészséges immunrendszer természetesen erős védettséget nyújt. A legyengült és/vagy idős szervezet számára azonban sokkal nagyobb kihívást jelentenek a fertőzések, főként az azok nyomán esetlegesen kialakuló súlyos szövődmények.

Tévhit: Aki már volt az idén influenzás, annak felesleges kérnie az oltást.
Tény: Az influenza-szezon az északi félteke mérsékelt égövén kora téltől kora tavaszig tart. Aki tehát az idén volt influenzás, az még az előző influenza-szezonban betegedett meg, az influenza vírusa pedig szezonról szezonra változik. Ezért is készül minden évben új összetételű oltás. A „tavalyi” tehát nem lesz jó, és aki korábban átesett influenzán, az sem lesz teljesen védett az új szezonban.
Egy szezonon belül is többféle influenza vírustörzs fertőzhet. Általában egyszerre fertőz az A és B törzs, így ha valaki egyszer megfertőződött az egyiktől, még minden esélye megvan arra, hogy a másik törzs is megbetegítse. Ráadásul a fő vírustörzseknek számos változata és altípusa létezik, tulajdonképpen ezek okoznak újra és újra járványokat.

Tévhit: Elég csak akkor kérni a védőoltást, ha sok már a beteg
Tény: A védettség kialakulásához két-három hét szükséges. Most, amikor csak előjegyzésre lehet bejutni a háziorvoshoz is, már októbertől ajánlatos kérni az influenzaoltást.  

forrás: novekedes.hu