Érezhető a megnövekedett testnevelésóra-szám a tanulók fittségi állapotában
A Magyar Diáksport Szövetség immáron harmadik alkalommal készítette el a NETFIT® mérések eredményeit feldolgozó elemzését, mely ezúttal a 2016/2017. tanévben rögzített fittségi adatokat összegzi. Az eredmények ismeretében két fontos következtetés vonható le: egyrészt megállapítható, hogy a heti öt testnevelésórának köszönhetően összességében jelentősen kedvezőbb fittségi állapot mutatható ki. Másrészt viszont az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is minden negyedik gyermek túlsúllyal küzd, és sajnos az életkor előrehaladtával − különösen a lányok esetében − továbbra is rendkívüli mértékben romlik az állóképességi ingafutás eredménye, és a fiatalok hátizomzata is aggasztóan gyenge.
Mi is a NETFIT® mérés?
Sokszor ismételt igazság, hogy a mozgásban gazdag élet nem csak testi egészségünkre hat kedvezően, hanem hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapothoz, a szellemi teljesítőképességhez is. Így talán nem túlzás azt állítani, hogy a fiatalok egészséges életvezetése nemcsak szüleik, tanáraik, de a társadalom érdeke is.
A 2016/2017. tanévben a tanítók és testnevelő tanárok már harmadszorra végezték el az iskolákban a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozott NETFIT® mérést, amely a magyar iskolarendszerben egységesen alkalmazandó, egészségközpontú fittségmérési és értékelési rendszer. A NETFIT® 9 mérés segítségével 4 profilban jellemzi a tanulók fittségi állapotát, ezek az állóképesség, a vázizomzat fittsége, a hajlékonyság, valamint a testösszetétel és tápláltság. Az elért eredmények alapján három zónába kerülhetnek a diákok. A legideálisabb esetben az egészségzónába (zöld), kedvezőtlenebb esetekben a „fejlesztés szükséges” (sárga), vagy a „fokozott fejlesztés szükséges” (piros) zónákba. A rendszer az 5–12. évfolyamos tanulók fittségét vizsgálja, a most bemutatott legújabb adatok pedig a 2016/2017. tanévben elvégzett tesztek eredményeit összegzik. A felmérésben ezúttal 2713 intézmény 662 501 diákja (342 531 fiú és 319 970 lány) vett részt. A tesztek elvégzését és az adatok rögzítését 17 724 pedagógus segítette.
Az elemzések alapján lényeges megállapítások:
⦁ A heti 5 testnevelésóra láthatóan javította a fittségi eredményeket, ezen keresztül pedig az egészségi állapotot
A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetésével összefüggésben a 2014/2015. tanév 8. és 12. évfolyamos tanulói még heti 2-3 tanórával, viszont a 2016/2017. tanév ugyancsak 8. és 12. évfolyamos tanulói már heti 5 tanórával vettek részt testnevelésórán. Eredményeik összehasonlítását követően a lényeges megállapítások az alábbiak:
⦁ Az első – 2014/2015. tanévi – mérés óta a legtöbb területen javuló tendencia érzékelhető.
⦁ A mindennapos testnevelésben részt vevők esetében 11-20%-kal kevesebb a piros zónában teljesítők aránya a korábbihoz képest.
⦁ Jelentősen javult a túlsúlyproblémákkal küzdő tanulók állóképessége. Ezt igazolja, hogy az egészségzónát elérő tanulók aránya az ingafutás tesztben 37%-kal lett kedvezőbb a korábbi rendszerben tanulókéhoz képest.
⦁ Rossz hír azonban, hogy mindkét csoport esetében csökkent a normál testtömegindexű (BMI) tanulói arány, egyben nőtt az elhízott tanulók aránya (a relatív növekedés 6-15% közötti).
⦁ A kedvezőbb értékek a vázizomzat erejét vizsgáló tesztekben is megmutatkoznak, átlagosan mintegy 6-8%-nyi relatív különbséggel.
a 12. évfolyamos fiúk felének, a lányok kétharmadának állóképessége nem éri el az egészségzónát
Az 1. pontban bemutatott eredmények közel sem adnak okot elégedettségre. A legújabb NETFIT® mérés adatai alapján ugyanis továbbra is gyengén teljesítenek az iskolások az állóképességi ingafutás tesztben: a tanulóknak alig több, mint 60 %-a került csak az egészségzónába.
Figyelmeztető jel, hogy serdülőkortól jelentősen romlanak az értékek, és ez főként a lányokra jellemző. Míg a fiúk esetében az 5. évfolyamosok mintegy 72 %-a éri el az egészségzónát, és a 12. évfolyamra ez 50 % körülire esik vissza, addig a lányok esetében ugyanez az érték szinte megfeleződik: 67,1%-ról 34,8%-ra csökken. Az állóképesség szintje hosszú távon a szív- és érrendszer állapotát befolyásoló tényező, tehát a gyenge teljesítmény a későbbiekben ezekben a betegségekben jelent erős kockázatot.
⦁ A diákok felének aggasztóan gyenge a hátizma
Hasonló kihívások elé állítják a pedagógusokat a törzsemelés teszt eredményei is. Bár itt is észlelhető némi (mintegy 4,4 százalékpontos) javulás az első mérési időszakhoz képest, továbbra is a diákok alig 52 %-a tartozik csak az egészségzónába, azaz minden második diák törzsfeszítő izomzata gyenge, fejlesztésre szorul. Ez a probléma valószínűleg összefüggésben van az ülő élettevékenységek terjedésével, a képernyő előtt töltött idő növekedésével. Ennek a tesztnek az eredményei is igazolják, hogy már iskoláskorban mindent meg kell tenni a diákok mozgásban, sportban gazdag életvezetésre ösztönzése érdekében, mert az ülő életmód és a fizikai inaktivitás növeli a tartás- és gerincproblémák kialakulásának későbbi kockázatát is.
⦁ Tovább romlott a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya
Jelenleg minden negyedik diák a testtömegindexe alapján túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemben nőtt a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mindennapos testnevelésben résztvevő tanulóknak annak ellenére javult az állóképessége, hogy a testtömegindexük romlott, ebből az következik, hogy a rendszeres mozgás még a súlytöbblet ellenére is óriásit lendíthet az egészségi állapoton, viszont a helyes táplálkozásnak fel kell zárkóznia a mindennapos mozgás mellé.
Megyei, regionális különbségek
A NETFIT® mérés eredményeit összefoglaló jelentés nemcsak országosan mutatja be a teszteredményeket, de vizsgálja a területi (megyei, regionális) sajátosságokat is. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a Közép-Magyarország régió diákjai teljesítenek a legkedvezőbb arányban egészségzónában a tesztekben, míg Észak-Magyarországon a legkevesebben. A megyei listát tekintve a három legjobb egészségzónába kerülési arányt Budapesten (75,3%), Komárom-Esztergom (73,3%) és Vas megyében (73,2%) mérték, míg a lista végén Nógrád (67,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (68,7 %) és Somogy megye (69,4%) áll.
A NETFIT® program keretében mért adatok összehasonlításánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a fittségi állapot egyéni szinten nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és az egyén mozgásgazdag, sportos életvezetésétől egyaránt. Utóbbiban a család szociokulturális helyzete, jövedelmi viszonyai, illetve egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottsága jelentős hatással lehet a fiatalok fittségi állapotára. A megyei és területi értékek leginkább ezeket a társadalmi-gazdasági különbségeket jelzik.
