Bűnmegelőzési felhívás

Az árubemutatók veszélyei

Minden bizonnyal Önök is hallottak az árubemutatós kirándulásokról, esetleg már részt is
vettek árubemutatós cég által szervezett „ingyenes” egészségügyi szűrővizsgálatokon, amelynek
a célja a valamilyen „csodás” tulajdonsággal, „gyógyhatással” bíró túlárazott termék
megvetetése volt. 2016-ban szigorították az ilyesfajta tevékenység törvényi hátterét, azóta
visszaszorultak ezek a cégek, de még mindig van rá példa, hogy idős embereket átvernek és
megkárosítanak.
A tipikus termékbemutató a következőképp zajlik:
1. A potenciális érdeklődők megkeresése
A szórólapos invitálás már eltűnőben van, helyette telefonon hívják a potenciális vásárlókat.
Az árubemutatók fő célcsoportját az idős, betegségekkel küzdő lehetséges vásárlók jelentik.
2. A bemutatók helyszínei
2016-tól az árubemutatókról szóló szigorú szabályokat a cégek úgy kívánják elkerülni, hogy
ezeket a rendezvényeket bejelentett, orvosi rendelőnek látszó üzletben tartják meg, így megfosztják
a fogyasztót az elállási jogtól. Ezen túl bemutatókat tartanak még üzlethelyiségen
kívül, pl. étteremben, kultúrház, szálloda.
Új jelenségként magánlakásokon is tartanak árubemutatókat, amely az idősek sérelmére elkö-
vetett bűncselekmények miatt komoly kockázatot jelent. Ez utóbbi két típusú helyen szervezett
bemutató esetén illeti meg a fogyasztót a 14 napos elállási jog.
3. Az érdeklődők szűrővizsgálata
A legelterjedtebb gyakorlat, hogy a bemutatókat úgynevezett „ ingyenes állapotfelmérésként”,
„egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” stb. hirdetik meg, az említett időskorú
célcsoportra tekintettel.A „ szűrővizsgálatokat” általában olyan személyek végzik, akik orvosnak
adják ki magukat, ilyen végzettség nélkül.

4. A kapott eredmények „kiértékelése”

Az ingyenes egészségügyi szűrés és a mérési adatok kiértékelése után – a rendkívül rossz értékekre
hivatkozva – a „probléma megoldását jelentő”terméket kínálnak megvételre.

5. A termék bemutatása
A következő lépés a termékek bemutatása, a termék „jó tulajdonságainak” részletezése, nem
egy esetben beépített vagy magát orvosnak kiadó személy bevonásával, aki saját magán kí-
vánja bemutatni a termék „csodás ” gyógyhatását, állapotjavító hatását, ezzel is vásárlásra
buzdítva a résztvevőket.

6. A termék árának kifizetése
2016 előtt a szervezők a helyszínen – hitelközvetítőként – nyomban fogyasztási hitelszerződést
is kötöttek, hogy ne legyen akadálya a vásárlásnak. Most már a termékértékesítés során a
pénzügyi szolgáltatást a jogszabály tiltja, ezért a készpénzes fizetés a jellemző. Az esetek
többségében az sem jelent akadályt, ha a fogyasztónál nincs készpénz. Elkísérik, elszállítják a
bankba, bank automatához vagy a lakására, hogy a vételárat magához tudja venni.

7. A vásárlás után
A cégek az értékesítésről szóló szereződés megkötéséig, illetve a termék átadásáig készségesek.
Később, amikor érkeznek a jelentős összegről érkező csekkek és a vásárló szeretne a terméktől
és a hiteltől megszabadulni, akkor a cég már elérhetetlenné válik.
8. Mit tehet a fogyasztó, a károsult?
A fogyasztó az üzleten kívüli értékesítés esetén a vételtől számított 14 napon belül élhet az
elállási jogával.
Ha ez nem vezet eredményre, akkor forduljon a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hatósági eljá-
rás megindítása céljából, ahol segítséget kaphat az egyedi igénye érvényesítéséhez.
Javasoljuk továbbá a rendőrség felkeresését is, ahol a fogyasztók megtévesztése, vagy kuruzslás
miatt tehetnek feljelentést.
Amennyiben bűncselekmény áldozatává vált, az észlelést követően azonnal értesítse a rendőrséget,
kérjen segítséget a 112-es segélyhívó számon!

Olvasd el ezeket a cikkeket is!